Magyar Nemzeti Himnusz Szobor

A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az Istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerékküllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok váltakozását jelöli. Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak. A verssorok, mint kitárt szárny, vagy kezek, veszik körül az Isten alakját. A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja, felemeli.

Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi. A három halom alatt a „Himnusz” szó rovásírásos felirata látható, erre építettem fel a három halmot. A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar díszítő motívumokból, középen a Duna-Tisza-ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt-formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi. Ez az alkotás nem illusztráció, hanem ami a nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa belőlem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes maghatározó népi és szakrális szimbólumot. A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind-mind súlyos jelenéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytatólagosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang található a 63 vármegye nevével, valamint a „Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, melyből a nemzeti himnuszunk szólal meg, először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain. A harangjáték minden vasárnap megszólal majd déli 12 órakor, amikor a magyar Mára-kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én, déli 12 órakor a Csíksomlyói Római Katolikus templom harangjai szólalnak meg.

A harangot a Himnusz-szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen, hasonlóképpen a verssorok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka kör hiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé, vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.

A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, tehát mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére (380 cm. magas).

Az alkotás anyaga bronz; a boltíves fal a hét boltíves oszlopokkal süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és a kompozíciójához alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas terén.

Budakeszi, 2006. május 7.

V. Majzik Mária