KÉPZŐMŰVÉSZET: MMA-TAG TANÁCSADÓVAL REGULÁZNÁK A MODERNEKET SZÉKESFEHÉRVÁRON. Nem kell az avantgárd

2016/04/12

Filep Sándor festőművészt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját nevezte ki a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészeti tanácsadójává a város polgármestere. Sokan politikailag befolyásolt konzervatív irányváltástól féltik a város képzőművészeti életét. Székesfehérvár 1963 óta, több mint fél évszázada a modern magyar képzőművészet egyik legfontosabb vidéki befogadó- és bemutatóhelye. A rendszerváltás előtt a Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténész házaspárnak, az István Király Múzeum munkatársainak köszönhetően a magyar képzőművészet akkor kevéssé támogatott újítói kaphattak teret. Olyanok is, akik máshol nem jelenhettek meg. A hatvanas-hetvenes években Korniss Dezső, Vajda Lajos, Ország Lili, Haraszty István művei kerülhettek itt közönség elé. Híresek voltak felfedezéseikről: nemrég zárt a Magyar Nemzeti Galériában El Kazovszkij életműtárlata, neki már 1984-ben nagy kiállítást szenteltek. Utódaik is hasonló érzékkel dolgoztak, 2010-ben rendezték meg az akkor még kevésbé ismert Asztalos Zsolt bemutatkozását. Három évvel később ő képviselte hazánkat a velencei biennálén Kilőtték, de nem robbant fel című projektjével. Nem véletlen, hogy a korszak egyik legjelentősebb magyar műgyűjtője, Deák Dénes a nyolcvanas évek közepén modern képzőművészeti gyűjteményét a városra hagyta, ebből jött létre a székesfehérvári Városi Képtár. A képeket a megyei múzeumnak ajánlotta fel ugyan, ahol Kovalovszkyék dolgoztak, de a megyei vezetés elzárkózott a befogadásától, nem úgy a város akkori tanácselnöke, Balsay István. Így lett hát a Deák-gyűjtemény városi tulajdon. A megye és a város gyűjteménye azóta is külön működött, igaz, szoros együttműködésben és eléggé hasonló, nyitott szellemben. A megyei múzeumi rendszert az elmúlt években átszervezték, és a megyei múzeumok központjait a megyeszékhelyvárosok vették át. Székesfehérvár is megkapta a Szent István Király Múzeumot. Februárban a város úgy döntött, április 1-jétől összevonja a volt megyei múzeumot a városi képtárral. Ezzel együtt szükségesnek látták, hogy Filep Sándor festőművészt a múzeumvezetés mellé tanácsadónak nevezzék ki. Holott erre semmi szükség nem volt, hiszen a múzeum képzőművészeti gyűjteményének és a képtárnak is megvoltak, megvannak a hozzáértő művészettörténész munkatársai, akik eddig probléma nélkül szervezték intézményeik képzőművészeti programjait. Igaz, volt néhány kiállítás, amely kissé provokálta a közízlést. Például Győrffy László munkái, akinek a Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben című installációja később Szegeden okozott botrányt, vagy a képtár utolsó önálló kiállítása, a Boros Lőrinc művész házaspár tárlata. A fiatal kortárs művészek gyakran marketingeszközként is használják a botrányt, és így ellenérdekeltek a politika elvárásaival. A politika érdeke ugyanis a konfliktusok kerülése és a minél magasabb látogatószám. A fehérvári városvezetés talán épp e szempontok teljesülését várja el az új tanácsadótól. Például könnyen befogadható, kevésbé kísérletező szellemű tárlatokkal. Mint Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár április 1-jéig volt igazgatója elmondta, a képtár ez évi programja az összevonás után nem változott, a megyei múzeumé azonban módosult Filep Sándor kinevezése után. Megkérdeztük volna a múzeum nemrég kinevezett új igazgatóját, Kulcsár Mihály régészt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni sem a tanácsadói kinevezésről, sem a programról annak ellenére, hogy közpénzből fenntartott intézményt vezet. Filep Sándort utolértük telefonon. Bővebben ő sem fejtette ki az álláspontját, de azt kérte, ne ítéljünk addig, amíg bárkit, bármit is korlátozott volna. Nem árulta el, milyen pontokat vett ki a programból és miket tett a helyükre. Ajánlotta, olvassuk el a városi újságban tett nyilatkozatát. Abban mindent elmondott, amit akart. A cikkben a festőművész a kongó kiállítótermeket kifogásolja, aminek az oka szerinte az, hogy a kiállítások egy bennfentes kör ízlését szolgálják ki. „Ezek az avantgardista irányzatok már réges-régen akadémikussá váltak, a szó legrosszabb értelmében – jegyzi meg egy helyen. – Talán furcsa tőlem a kifejezés, hiszen jómagam is akadémikus vagyok, csak egészen más értelemben.” Filep Sándor a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Székesfehérváron korábban a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájának művészeti tanácsadója volt. A figurális képalkotás híve, tagja a figurális művészeket tömörítő F csoportnak, ahol mások mellett Melocco Miklós tanítványa, a német megszállási emlékművet készítő Párkányi Raab Péter is tag társa. Kerényi Imre felkérésére pedig ő is készített történelmi festményt az új alaptörvény díszkiadásához.

Csordás Lajos

Népszabadság, 2016. április 12., 12. old.

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

 legutóbbi bejegyzések: 

October 30, 2019

October 15, 2019

August 14, 2019

May 28, 2019

Please reload

Please reload

© 2023 by The Artifact. Proudly created with Wix.com