Magyar Nemzeti Himnusz Szobor

2006/05/07

 

 

       A  dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az Istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerékküllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok váltakozását jelöli. Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak. A verssorok, mint kitárt szárny, vagy kezek, veszik körül az Isten alakját. A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja, felemeli.

         Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi. A három halom alatt a „Himnusz” szó rovásírásos felirata látható, erre építettem fel a három halmot. A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar díszítő motívumokból, középen a Duna-Tisza-ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt-formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi. Ez az alkotás nem illusztráció, hanem ami a nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa belőlem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes maghatározó népi és szakrális szimbólumot. A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind-mind súlyos jelenéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytatólagosságát illetően is.

         Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang található a 63 vármegye nevével, valamint a „Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, melyből a nemzeti himnuszunk szólal meg, először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain. A harangjáték minden vasárnap megszólal majd déli 12 órakor, amikor a magyar Mára-kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én, déli 12 órakor a Csíksomlyói Római Katolikus templom harangjai szólalnak meg.

         A harangot a Himnusz-szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen, hasonlóképpen a verssorok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka kör hiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé, vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.

         A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, tehát mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére (380 cm. magas).

         Az alkotás anyaga bronz; a boltíves fal a hét boltíves oszlopokkal süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és a kompozíciójához alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas terén.

 

Budakeszi, 2006. május 7.

V. Majzik Mária

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

 legutóbbi bejegyzések: 

October 30, 2019

October 15, 2019

August 14, 2019

May 28, 2019

Please reload

Please reload

© 2023 by The Artifact. Proudly created with Wix.com