• Rózsa Gyula

AZ ISMERETLEN FERENCZY BÉNI


Bátran szakított a szokvány-kronológiával az új Ferenczy Béni kiállítás. Bodonyi Emőke kurátor aggály nélkül beékelte a korai és az érett korszakok terme közé az érmek inkább szobáját, mint kabinetjét, és erre két oka, felhatalmazása is volt. Egyfelől, a műág mindkét pályaszakaszt képviseli a Tanácsköztársaság tízkoronásától az ötvenhármas Leonardóig, másfelől ezek az egyenként mesterművek minden plasztikai értéket sűrítenek a maguk kamaraléptékében.

Ferenczy Károly mellképe a klasszikus büszt nyugalmát, hátlapján a Három királyok finom festőiségével, a Spanyol lovasiskola huszonnégyből még a Nyolcak-aktivisták egykorvolt feszességét, a Pjatiletka kubizmus és konstruktivitás rációját a szovjet emigráció korából.

Előzmények és hatások, amelyek mind ott sűrűsödnek Ferenczy Béni egyszeri életművében. Hiszen a tizenhetes Álló leány olyan dallamos kontraposztóban áll, hogy könnyed pompeii virágszedők és táncosnők nővére lehetne bronzsúlya ellenére; maga a klasszicitás. Ellentétben a két évvel későbbi, tizenkilences Fiatal férfival, amelynek félrehajló fejét, Nyolcak-módra kissé szenvelgő kontraposztóját ritmussal és súllyal haladja meg az izomzat építménye. S hogy a kubizmus milyen erősen foglalkoztatta a fiatal szobrászt, azt a leglátványosabb ilyen hatás, az alapítókat is izgató afrikai törzsi plasztika jelenléte tanúsítja egy bécsi Férfi akton és egy bécsi Női akton. (1922 – 23).

Mindennek Moszkvában kellett volna összegződnie harminckettő után, de a beérés Magyarországon valósult meg, amennyire megvalósult. Ferenczy Béni, egy Bach-huszárból magyarosodott tisztviselő unokája, a finom, polgári mester fia, a hosszan kommunista-gyanús Noémi ikertestvére életművét az életrajza erősen befolyásolta. Minthogy a Tanácsköztársaság alatt tisztséget vállalt és pénzt tervezett, először a miénknél demokratikusabb Romániába, Csehszlovákiába, majd Bécsbe kellett emigrálnia. Ez utóbbinak köszönhető a Schiele-síremlék. Bécsi emigrációjából harminckettőben Moszkvába megy, de harmincötben (még időben?) visszatér Bécsbe; Moszkvának köszönheti második feleségét; az utókor pedig az asszony ihlette legteljesebb, legtökéletesebb szobrait.

A Lépő nő már újra itthon készül harminckilencben. Dübörgés és érzékiség, súly adta szilárdság és feltartóztathatatlan, mert tömegeket mozdító dinamika, gyöngéd nőiség és istennői monumentalitás 39 centiméterben. Maga az érzelmi biztonság és egyszersmind a sodró aktivitás.

Tulajdonképpen a harminchetes Atalanta állt fel és indult el, a mosdótál-talapzat fölé hajló hatalmas asszony, akinek lehajlása barlangmély negatív tömeget teremt, és a feje, a mellei hegynyi tömegeket mozdítanak, de akinek az érzékisége, az erotikus atmoszférája sodró, rabul ejtő.

Közönségesen szólva: Ferenczy Béni nő-proporciói a hétköznapokban kövérséget, lomhaságot és a formátlanságuknak megfelelő mérsékelt érzéki vonzerőt tanúsítanának – ellentétben azzal a friss testi feszességgel, lenyűgöző aktivitással és elsöprő asszonyisággal, amelyet megtestesítenek. És amelynek legyőzhetetlen, hatalmas humanizmus a neve.

Modern, nem évülő humanizmus, amely természetesen nemcsak a nőfigurák sajátja. Az Álló fiú (Miklós) kiskamasz humanizmusa (1937), a Játszó fiúké (1947), a Szerelmespár harmóniája (1948). Mindaz, amire Ferenczy Béni megbetegedéséig rendszerek, országok és uralkodó áramlatok nem tartottak igényt. Ennek az írásnak a címe nem azért beszél ismeretlenségről, mert a szentendrei múzeum kiállítása most valami rejtettet, vadonatújat, eddig nem ismertet tárna a közönség elé. Az okosan megrendezett kiállítás hasonlót kínál, mint a korábbi tárlatok: tulajdonképpen az egész életművet.

Mondhatjuk ezt így azért, mert Ferenczy Béni mesteréletműve kisplasztikákból áll. Síremlékeken és beltéri plasztikákon kívül szobra köztéren alig van. A kommunistagyanús, a moszkovita gyanús monumentalistára nem tartott igényt a Horthy-, a koncepciós pereket üdvözölni nem hajlandó monumentalistára nem tartott igényt a Rákosi rendszer. Ötvenhatban megbénul, és bár emberfeletti erővel lassan újra dolgozni kezd, (lásd Archívum), negyven év megbízói, megrendelői deficitjét már nem lehet pótolni.

A tisztességgel ismételődő emlékkiállítások (Székesfehérvár, Sárvár, Nemzeti Galéria , Vigadó Galéria, a mostani) újra és újra felfedeztetik a hatalmas művet (lásd: Archívum) , aztán zárás után szükségképpen marad újra ismeretlen. Ez az ország mindig tudta, hogy miként kell önmagát megrövidítenie.

Utat nyitni a szabadsághoz – Ferenczy Béni művészete. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2018. június 24-ig

Megjelent: http://ahaza.blog.hu/2018/04/09/az_ismeretlen_ferenczy_beni


95 views
    Kiállítási Hírek

 

© 2023 by The Artifact. Proudly created with Wix.com