• Rózsa Gyula

KÉPZŐMŰVÉSZET: MMA-TAG TANÁCSADÓVAL REGULÁZNÁK A MODERNEKET SZÉKESFEHÉRVÁRON. Nem kell az avantgár


Filep Sándor festőművészt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját nevezte ki a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészeti tanácsadójává a város polgármestere. Sokan politikailag befolyásolt konzervatív irányváltástól féltik a város képzőművészeti életét. Székesfehérvár 1963 óta, több mint fél évszázada a modern magyar képzőművészet egyik legfontosabb vidéki befogadó- és bemutatóhelye. A rendszerváltás előtt a Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténész házaspárnak, az István Király Múzeum munkatársainak köszönhetően a magyar képzőművészet akkor kevéssé támogatott újítói kaphattak teret. Olyanok is, akik máshol nem jelenhettek meg. A hatvanas-hetvenes években Korniss Dezső, Vajda Lajos, Ország Lili, Haraszty István művei kerülhettek itt közönség elé. Híresek voltak felfedezéseikről: nemrég zárt a Magyar Nemzeti Galériában El Kazovszkij életműtárlata, neki már 1984-ben nagy kiállítást szenteltek. Utódaik is hasonló érzékkel dolgoztak, 2010-ben rendezték meg az akkor még kevésbé ismert Asztalos Zsolt bemutatkozását. Három évvel később ő képviselte hazánkat a velencei biennálén Kilőtték, de nem robbant fel című projektjével. Nem véletlen, hogy a korszak egyik legjelentősebb magyar műgyűjtője, Deák Dénes a nyolcvanas évek közepén modern képzőművészeti gyűjteményét a városra hagyta, ebből jött létre a székesfehérvári Városi Képtár. A képeket a megyei múzeumnak ajánlotta fel ugyan, ahol Kovalovszkyék dolgoztak, de a megyei vezetés elzárkózott a befogadásától, nem úgy a város akkori tanácselnöke, Balsay István. Így lett hát a Deák-gyűjtemény városi tulajdon. A megye és a város gyűjteménye azóta is külön működött, igaz, szoros együttműködésben és eléggé hasonló, nyitott szellemben. A megyei múzeumi rendszert az elmúlt években átszervezték, és a megyei múzeumok központjait a megyeszékhelyvárosok vették át. Székesfehérvár is megkapta a Szent István Király Múzeumot. Februárban a város úgy döntött, április 1-jétől összevonja a volt megyei múzeumot a városi képtárral. Ezzel együtt szükségesnek látták, hogy Filep Sándor festőművészt a múzeumvezetés mellé tanácsadónak nevezzék ki. Holott erre semmi szükség nem volt, hiszen a múzeum képzőművészeti gyűjteményének és a képtárnak is megvoltak, megvannak a hozzáértő művészettörténész munkatársai, akik eddig probléma nélkül szervezték intézményeik képzőművészeti programjait. Igaz, volt néhány kiállítás, amely kissé provokálta a közízlést. Például Győrffy László munkái, akinek a Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben című installációja később Szegeden okozott botrányt, vagy a képtár utolsó önálló kiállítása, a Boros Lőrinc művész házaspár tárlata. A fiatal kortárs művészek gyakran marketingeszközként is használják a botrányt, és így ellenérdekeltek a politika elvárásaival. A politika érdeke ugyanis a konfliktusok kerülése és a minél magasabb látogatószám. A fehérvári városvezetés talán épp e szempontok teljesülését várja el az új tanácsadótól. Például könnyen befogadható, kevésbé kísérletező szellemű tárlatokkal. Mint Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár április 1-jéig volt igazgatója elmondta, a képtár ez évi programja az összevonás után nem változott, a megyei múzeumé azonban módosult Filep Sándor kinevezése után. Megkérdeztük volna a múzeum nemrég kinevezett új igazgatóját, Kulcsár Mihály régészt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni sem a tanácsadói kinevezésről, sem a programról annak ellenére, hogy közpénzből fenntartott intézményt vezet. Filep Sándort utolértük telefonon. Bővebben ő sem fejtette ki az álláspontját, de azt kérte, ne ítéljünk addig, amíg bárkit, bármit is korlátozott volna. Nem árulta el, milyen pontokat vett ki a programból és miket tett a helyükre. Ajánlotta, olvassuk el a városi újságban tett nyilatkozatát. Abban mindent elmondott, amit akart. A cikkben a festőművész a kongó kiállítótermeket kifogásolja, aminek az oka szerinte az, hogy a kiállítások egy bennfentes kör ízlését szolgálják ki. „Ezek az avantgardista irányzatok már réges-régen akadémikussá váltak, a szó legrosszabb értelmében – jegyzi meg egy helyen. – Talán furcsa tőlem a kifejezés, hiszen jómagam is akadémikus vagyok, csak egészen más értelemben.” Filep Sándor a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Székesfehérváron korábban a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájának művészeti tanácsadója volt. A figurális képalkotás híve, tagja a figurális művészeket tömörítő F csoportnak, ahol mások mellett Melocco Miklós tanítványa, a német megszállási emlékművet készítő Párkányi Raab Péter is tag társa. Kerényi Imre felkérésére pedig ő is készített történelmi festményt az új alaptörvény díszkiadásához.

Csordás Lajos

Népszabadság, 2016. április 12., 12. old.


Recent Posts

See All

SÚLYOS KALLIGRÁFIA

Sokáig sokan voltak (voltunk), akik nem értették Nádler István egykori színeváltozását. Azt a transzfigurációt, ha nem is megdicsőülést, de majdnem csodát, amelynek során az évtizedeken át konstruktiv

TALÁN SZÜRREALIZMUS

Bikácsi Daniela: Talán csak költészet… Bikácsi Daniela képei első pillantásra látványközelinek mutatkoznak. Távol-keleti formájú bárka egy messzire szűkülő víztükrön, egy határozott, ámbár sehova sem

MEGJELENT AZ EMBER

Mindössze annyi történt, hogy Vojnich Erzsébet figurális lett. A festő, aki évtizedek óta elhagyott gyártermeket, üres medencéket, legjobb esetben dél-kelet-ázsiai romvárosokat festett, aki csaknem az

Kiállítási Hírek

© 2023 by The Artifact. Proudly created with Wix.com